Akár börtönbüntetést is kaphatnak a Parlamentben füstgyertyázó momentumosok

Mint az ismeretes, 2025 márciusában a Fidesz-KDNP néhány ellenzéki politikus támogatásával megszavazta azt a Fidesz által benyújtott törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a Pride betiltását. Az elfogadott javaslat értelmében a rendőrség jogosult lesz arcfelismerő technológiát is alkalmazni a résztvevők azonosítására, valamint pénzbírságot is kiszabhat a szabálysértés elkövetőire.

A Momentum országgyűlési képviselői ezen törvényjavaslat ellen tiltakoztak, mikor az Országgyűlés ülésén füstgyertyákat gyújtottak meg, ami miatt többen rosszul is lettek a teremben. Akkor Kövér László Házelnök kitiltotta, valamint összesen több mint 70 millió forintra bírságolta a gyülekezési törvény módosítása ellen ilyen eszközökkel fellépő momentumosokat. Ezt a napokban egy büntetőfeljelentés követte.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója arról beszélt, hogy a Momentum politikusaival szemben milyen váddal és milyen eljárás indulhat. Továbbá az is szóba került, hogy valóban elkövethettek-e bűncselekményt, illetve tettüknek milyen következményei lehetnek, amennyiben bűnösnek találják őket.

– mondta el ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy a rongálás mellett a veszélyeztetés, testi sertés – vagy annak kísérlete –, továbbá garázdaság miatt is eljárás indulhat. Ebben az esetben viszont a Momentum politikusainak akciója kriminális magatartásként értékelhető, legyen szó a rongálásról vagy garázdaságról, hiszen a képviselők csoportosan tanúsítottak olyan kirívó közösségellenes magatartást, amely mások megbotránkoztatására vagy riadalomkeltésre alkalmas. Az alkotmányjogász arra is kitért, hogy azt törvény rögzíti, hogy a bűncselekmény súlyosabban büntetendő, ha azt csoportosan követik el, a csoportos elkövetéshez pedig elég, ha a bűncselekmény elkövetésében legalább három személy vesz részt.

– emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

Véleménye alapján a zárt térben alkalmazott pirotechnikai eszköz, amelynek hatása kiszámíthatatlan, önmagában is alkalmas lehet ilyen hatás kiváltására. Így az alkotmányjogász szerint, ha bizonyítást nyer a korábban említett bűncselekmények valamelyike, akkor a bíróság végül akár öt évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat. Persze a mentelmi jog védelmet jelenthet, de ha a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt még vádemelés előtt nyújtják be, akkor a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz. Ha utána történik, akkor viszont a bíróság teszi ezt meg. Ettől függetlenül a mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt.

Végeredményként, amennyiben az Országgyűlés felfüggeszti a képviselők mentelmi jogát, a hatóságok lefolytathatják az eljárást. Ifj. Lomnici Zoltán még azt is elmondta, hogy az Országgyűlésről szóló törvény és az Alaptörvény alapján annak a képviselőnek többek között megszűnik a megbízatása, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti és aki közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.

Nyitókép: Bodnár Boglárka